Napraforgó u. 17. (eredeti házszám: 19.)

Hajós Alfréd

Budapest, 1878 – Budapest, 1955, építészmérnök, Magyarország első olimpiai bajnoka

A Műegyetemen tanul építészetet, de a sportsikerek okozta hatalmas népszerűség nem könnyíti meg tanulmányainak elvégzését (a Műegyetem dékánjától kap rendkívül engedélyt az olimpiai részvételre). 1899-ben veszi át építészmérnöki oklevelét.

Alpár Ignác irodájában kezdi tervezői pályáját, ahol a Mezőgazdasági Múzeum és az V. Báthory utca 5. számú ház tervein kezd dolgozni. Pár év múlva a nemzeti szecesszió mesterénél, Lechner Ödönnél folytatja. 1904-ben Villányi János társként irodájába veszi és az I. világháborúig sokféle stílusú és funkciójú épület valósul meg terveik alapján. Első megvalósuló tervük a Református Egyház Székháza. 1910-ben a debreceni Aranybika Szálló újjáépítésének tervezését, kivitelezését is ők bonyolíthatják le. Megrendelést kapnak a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének premodern, manzárdtetős székházára, a szabadkai Magyar Általános Hitelbank bécsi szecessziós stílusú épületére és a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület székházára.

1922-ben megvalósulhat első sportlétesítmény-terve, az UTE labdarúgó-stadionja a Megyeri úton. Ez az első magyar létesítmény, amely a “stadion” nevet kapja, és az első ilyen, amely vasbetonból készül. 1929 áprilisában tervpályázatot ír ki a főváros tanácsa egy fedett uszoda elkészítésére, melyen az első és a harmadik díjat is elnyeri. Számtalan strandot és fürdőt tervez a margitszigeti mellett.

A háború után az újjáépítésben segít. Sorra hozza rendbe mestere, Alpár Ignác megsérült házait. Az ötvenes években a Mezőgazdasági Tervező Irodában dolgozik.
Utolsó műve a kelenföldi hőerőmű művelődési otthona 1955-ből. Építészeti munkásságáért Építészeti Aranydiplomával díjazzák. 2010-ben posztumusz Ybl-díjat kap.

This is a unique website which will require a more modern browser to work!

Please upgrade today!