Napraforgó u. 18.

Weichinger Károly

Győr, 1893 – Budapest 1982, Kossuth díjas építész, egyetemi tanár

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen végezte el 1920-ban. 1921-től 1944-ig az Országos Iparművészeti Iskola építész tanszékét vezette. Épületszerkezettant, építészeti alaktant és rajzolást, valamint egy általa bevezetett új tárgyat, építészeti akvarellfestést tanított, melyet maga is sikeresen művelt. 1945-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Városépítési Tanszékének, majd 1946-tól 1969-ig, nyugdíjazásáig, a Középülettervezési Tanszék vezetője.

Tanszékvezetői egyetemi tanársága alatt a maga köré szervezett jó képességű oktatókkal együtt számos tehetséges építészgenerációt nevelt ki. Tudományos tevékenységet is folytatott, ennek tárgya az „esztétikai kategóriák vizsgálata az építőművészeti és mérnöki alkotásban” volt.

Tervezői munkásságából néhány példa: 1928-ban Pécs város szabályozására kiirt pályázaton – Dörre Endrével és Kőszeghy Gyulával – készített terve I. díjat nyert. 1929-ben – Dörrével – megnyerte a Győr városrendezésére kiirt tervpályázatot. Az 1930-as években családi házakat is tervezett. Jelentős a középület és templomtervezői munkássága is. Többek között nevéhez fűződik a pécsi temetőkápolna és a Pálos templom, a budapesti Pálos kolostor a Gellérthegy lábánál, illetve a Szilágyi Erzsébet Gimnázium a Mészáros utcában.
Iparművészeti és belsőépítészeti munkássága is jelentős volt.

Tanulmány a házról

This is a unique website which will require a more modern browser to work!

Please upgrade today!