Napraforgó u. 4.

Borbíró (Bierbauer) Virgil

Nagyenyed, 1893 – Budapest, 1956, építész, építészettörténész, építészetelméleti író.

Olaszországi tanulmányút után beiratkozott a müncheni Műegyetemre, ahol 1915-ben mérnöki oklevelet, majd 1920-ban műszaki doktori címet szerzett. 1918-tól 1922-ig az Országos Lakásépítési Miniszteri Bizottságnál dolgozott. Korai épületein – pl. a galyatetői turistaház, a tihanyi Sportszálló – a klasszicizmus építészetének hatása érződik.

1925-ben társult Reichl Kálmánnal, így került kapcsolatba a Székesfőváros Elektromos Műveinek Kelenföldi Erőmű Telepének kiépítésével. Megismerkedett az északi téglaépítészettel, majd németországi és hollandiai modern építészettel, melynek lelkes propagátorává vált. A Magyar Mérnök és Építész Egylet magyar részről 1927-től őt delegálta a Comité International des Architectes-be. Ebben a minőségében hívta meg Budapestre a XII. Építész Kongresszusra a küldötteket, amelynek egyik főrendezője is volt.

1928-ban a Vállakozók Lapja mellékletéből önálló folyóirattá szervezi a nemzetközi és hazai modern építészet eredményeit ismertető, havonta megjelenő „Tér és Formát”, melynek egyik szerkesztője és legtöbbet publikáló szerzője volt. Lapját a magyar építészeti kritika megteremtése és egy új építésügyi szabályzat elfogadása megvalósításának szolgálatába állítja. Megszervezi a Mérnök és Építész Egylet városrendezési értekezletét (1930), majd 1933-ban az egylet első városrendezési kiállítását. 1937-ben megjelenik főműve, „A magyar építészet története”, amely első összefoglalása a témának. Az 1937-ben elfogadott új építésügyi szabályzat kidolgozásában bizottsági tagként és az alapelvek kidolgozójaként is jelentős szerepe volt. Több városrendezési terv elkészítésére kapott megbízást (Tata, Komárom, Vác).

1947–49 között építésügyi államtitkár, az újjáépítés szervezése a feladata. 1948–49 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1951-től a TIPUSTERV-nél moduláris tervezéssel foglalkozik, majd az Országos Építésügyi Hivatalnál a nagy beruházások előkészítésében közreműködik. Utolsó műveként készített „Javaslatok Budapest városrendezésére” c. munkájában elsőként javasolja a Belvárosban sétáló utcahálózat kialakítását.

This is a unique website which will require a more modern browser to work!

Please upgrade today!