Napraforgó u. 13. (eredeti házszám 15.)

ifj. Masirevich György

Budapest, 1905 – Los Angeles, 1989

A budapesti Műegyetemen végzett. 1927-ben megszervezte az építészhallgatók kiállítását, mely az első alkalom volt, amikor modern terveket (Molnár Farkas és Rácz György munkáit) állítottak ki a Műegyetem falai között. Büntetésként egy évre kizárták az egyetemről, ezért diplomáját csak 1929-ben szerezte meg. Diákkorában a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége főtitkári tisztét töltötte be, és ennek köszönhette, hogy már diplomázása évében megépíthette első tervét, a MEFHOSZ szántódi „Vass József” diáküdülőjét, egy teljesen modern, lapos tetős, sávablakos épületet. 1929-31-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsának mérnöki osztályán dolgozott. 1929-ben részt vett a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszua (CIAM) frankfurti kongresszusán, ahol a magyar csoport másoddelegátusává választották. A következő évben a Közmunkatanács küldötte volt a brüsszeli CIAM kongresszuson. 1931-ig az „új építés” lelkes híve: cikkei az építészet szociális feladatáról, higiéniáról, racionális építőtechnikáról, a korszerű városépítés elveiről szóltak. Kaffka Péterrel együtt ő vetette fel először egy kislakásos mintatelep építésének gondolatát Budapesten. A CIAM dogmatikus elvei és a magyar csoport túlzott radikalizmusa azonban nem tetszettek neki, és miután ellenvetéseit elutasították, előbb lemondott delegátusi tisztjéről, majd 1932-ben kilépett a csoportból.
1935-ig építőipari vállalatok tanácsadó mérnökeként dolgozott, majd saját építészirodát nyitott. 1936-ban Janáky Istvánnal közös terve első díjat kapott a margitszigeti Palatinus strandfürdő tervezésére kiírt pályázaton. A harmincas évek közepétől modern házak mellett romantikusabb épületeket, sőt néhány klasszicizáló és neobarokkos villát is épített. Több nagy bérházat épített, és ő tervezte az OTI Visegrádi utcai rendelőintézetét. A városrendezés is foglalkoztatta: részt vett a Rudas fürdő és környéke, valamint a Tabán rendezésére kiírt tervpályázaton, számos tervet készített a pesti Duna-part, a Korzó átépítésére. 1937-ben Budapest jövőjét elképzelve vetette papírra az Andrássy út meghosszabbításának, az Erzsébet tér átépítésének és a toronyházakból álló új Duna-parti szállodasornak a gondolatát.
1948-ban elhagyta Magyarországot. Először Ribáry Alajos bázeli irodájában, majd Pierre Vago mellett dolgozott Párizsban. 1949-től az Amerikai Egyesült Államokban élt, előbb tanított és alkalmazottként dolgozott, majd 1952-ben önálló irodát nyitott.

Fényképek forrása: Tér és Forma 1931/10, 305-326, Vékás András, Megyeri Gábor
Tervrajzok forrása: Tér és Forma 1931/10, 305-326

Bauhaus100 molino

This is a unique website which will require a more modern browser to work!

Please upgrade today!